Nincs engedélyezve a javascript.

A gyógyítás tudománya különösen sokat hanyatlott, nem törődtek már a beteg, elesett emberekkel. Mégis, voltak néhányan, akik a kipróbált, régi tudásmegőrzésének és gyakorlásának szentelték életüket.

Ezek, az egyházi rendben élő szerzetesek és szerzetesnők az antik világgyógyítási eredményeit tovább fejlesztették, saját tapasztalataikkal kiegészítették, majd rendi ispotályukban készítették és használták a gyógyítószereket, melyek pontosan ismert és adagolt gyógynövény készítmények voltak. Ez a felgyülemlett tudás és tapasztalat hívta életre a szerzetesek orvostudományát, a Monasztikus Medicinát.

A féltve őrzött tudás, és az elhivatottság, mely hitbéli meggyőződésükből eredt, harmóniát teremtett a vallás és tudomány között, így a lélek gyógyítása mindig együtt járt a test szenvedéseinek enyhítésével. Tudták, hogy a belsőerőnk, a lelkünk egyensúlya elengedhetetlen a teljes gyógyuláshoz. Ez a naturalisztikus kompromisszum tükröződik például HILDEGARD VON BINGEN tanaiban is. Hisszük, hogy ezt a régi felfogást és gyakorlatot a ma emberének is követni kell, ha nem tünetet kezelni, hanem gyógyulni szeretne.

Ezen kiváló emberek, akik közül sokakat a szentek sorába is emeltek, féltve őrzött tudásukat alig jegyezték le, csak egy-egy tanítványuk írt le néhány jólbevált receptet. Ennek egyszerű oka volt: A gyógyítás képessége mindig elismeréssel és hatalommal járt, a lélekben erős szerzetesek ennek a hatalomvágynak ellen tudtak állni, viszont a földesurak és királyok pontosan erre vágytak, vetélytársat láttak bennük, így ezeket a gyógyító embereket befolyásuk alá vonták, összegyűjtötték, elüldözték vagy megölték őket.

Ez az üldöztetés teljesedett ki a humanista mozgalomban, amikor az emberközpontú világszemlélet kialakult. A humanizmus rengeteg fontos eredménye mégis félsiker, mert megfeledkeztek a lélek fontosságáról a gyógyítás során, ami régen alapvetőnek számított. Ez az üldöztetés késztette a régi tanokhoz még mindig hű szerzetes gyógyítókat, hogy tanításukat, feljegyzéseiket könyvtáraik legmélyebb zugaiba rejtsék el. Évszázadok alatt ezek teljesen feledésbe merültek, viszont a Monasztikus Medicina iránti igény a gyógyulásra vágyó szívekben tovább élt, mint egy érzés, ami a gyógyulás örömét nem csak egy pirulától várja, hanem mellé mindenképpen szükségesnek érzi a lelki megújulást is.

Mi, a HerbaDei csapata arra vállalkoztunk, hogy a Monasztikus Medicinaszemléletét felelevenítjük, felkutatjuk ezeket a féltve őrzött, elfeledettrecepteket, és a mai kiváló orvosi eredményeket emlékeztetjük eredetükre. Mindenkinek, aki a természet ereje által testi és lelki gyógyulásra is vágyik, ezen kiválókészítményeket kínáljuk apró fiolákba töltve.